2. fejezet

Eg�szen j�l megbar�tkoztam itt mindenkivel csak Byakuya-sama volt olyan visszah�z�dott. De a t�bbiek elmond�sa szerint � az is volt mindig. Renji, a 6.osztag hadnagya elmondta nekem, hogy mi�rt is hozott ide a kapit�ny. Ugyanis Byakuya a 6-os osztagnak volt a vezet�je. Mondta, hogy m�r r�g�ta figyel engem, �s megeml�tette, amit neki mondott, hogy bej�v�k neki. Ekkor eg�szen elpirultam de volt is okom r�. Csak valami nem f�rt a fejembe. Ha tetszem neki, akkor mi�rt nem mond valami kedveset?! Elmentem �s megkerestem Renjit. Sok id�mbe tellett de csak-hogy megtal�ltam.

- H�j Renji!

- Hm? Van valami gond?

- Gond az nincs.. csak k�rd�sem van!

- Na akkor l�kjed.

- Figyelj csak! Byakuya mindig is ilyen volt?

- Aha

- Tudod a m�ltkor eml�tetted nekem, hogy bej�v�k neki.. De akkor mi�rt nem mond semmit sem?

- H�t a kapit�ny�r az m�r csak ilyen. Sz�tlan �s visszah�z�d�.

- Aha... �rtem!  Mindegy, k�sz�n�m^^

- Nincs mit.

Azzal elmentem. Meg�lltam az osztag h�z�n�l �s n�ztem a f�ldet. A kapit�ny pont akkor j�tt ki a gy�l�sr�l �s �szrevette, hogy l�gatom az orromat. R�gt�n oda is j�tt hozz�m.

- Van valami baj Natsu-chan?

- Baj? Az igen van! Te vagy.

Nem v�laszolt csak n�zett nagy szemekkel.

- M�r k�t h�napja itt vagyok, hi�nyoznak a bar�taim, persze itt is vannak.. de akkor is m�g csak egy kedves sz�t sem ejtett�l meg fel�m, pedig egy kis t�mogat�s j�l j�nne, �s ezek ut�n m�g ne legyen bajom. Nem besz�lve arr�l, hogy meg�g�rt�l valamit.

- Bocs�ss meg! Rem�lem nem haragszol nagyon.

- Egy sz�val nem mondtam, hogy haragszom!- v�gtam neki oda szomor�an.

Ekkor m�r kezdett a szemem k�nnyes lenni, de ink�bb nem v�rtam meg mit v�laszol. Ink�bb elfutottam.. Mikor elindultam p�r k�nnycseppem megcsillant Byakuya el�tt. Nagyra ny�lt szeme, de nem tudott v�laszolni. Amikor elmentem Renji odal�pett a kapit�ny el�.

- Kapit�ny�r. Bocs�sson meg, hogy hallgat�ztam, de �n a maga hely�ben ut�na menn�k.

Byakuya nem mondott semmit csak b�lintott.

�n ekkor m�r a kert�nk v�g�ben l�v� patak melletti f�n�l �ltem, �s n�ztem, ahogyan a nap megy le.  K�zben nem tudtam kiverni a fejemb�l azt, amit Byakuy�nak mondtam. Kicsit durva volt, de csak az igazs�got l�ktem el�. Hamarosan fel�lltam, mert kezdett hideg lenni ott a f�ld�n. Elindultam, hogy bemenjek a h�zba, de nem tudtam tov�bb menni, mert valaki meg�ll�tott. Azzal megfordultam �s l�ttam Kuchiki tekintet�n, hogy valamit akar. Hosszan n�zt�nk egym�s szem�be, mikor mag�hoz h�zott, �s az ajkunk �ssze�rt. El�sz�r bevallom nagyon megszeppentem, de most m�r tudom, hogy nem hi�ba tette ezt.

- Most m�r hiszel nekem? - k�rdezte.

- Hiszek! De k�rlek, menj�nk be, mert nagyon f�zom. - pedig nem akartam bemenni, csak �gy mondtam neki, hogy eltereljem a sz�t.. �s ez l�tszott is rajtam, hogy egyen tal�n nem sz�nd�koztam bemenni. �s tudja, hogy im�dom az eget n�zni.

- Tess�k. Ezt vedd fel, mert m�g megf�zol. - oda adott nekem egy k�penyt, ami nagyon meleg volt.

- K�sz�n�m.

Le�lt�nk a f�ldre �s hosszasan n�zt�k az eget, amint egyre t�bb csillag t�nt fel.

- Nem is tudom, mikor volt ilyen sz�p az �g. - mondtam �s a fejemet a v�ll�ra tettem.

- �n m�r l�ttam enn�l szebbet is.- �s megfogta a kezemet.. m�r f�l�lomba mer�ltem, mikor �reztem, hogy felemelt �s bevitt a h�zba. Ott letett az �gyamra �s csak annyit mondott nekem, amit �rtettem, hogy Sz�p �lmokat!