3. fejezet

V�gre reggel lett. Byakuya-sama m�r r�gen fent volt �s m�g reggelit is k�sz�tett nekem. Le�lt�nk az asztalhoz reggelizni. Ekkor megeml�tettem neki, hogy nem �rtana a harc st�lusomat fejleszteni. Erre csak azt a v�laszt kaptam, hogy r� �r m�g azzal foglalkoznod.

- De �n itt �s most szeretn�k er�sebb lenni. - feleltem el�gg� hangosan.

- Minden �ron?

- Igen!
- Akkor nincs mit tenni.

Befejezt�k a reggelit, �s fel�lltunk az asztalt�l. Ezut�n Byakuya mondta nekem, kapjak magamhoz t�bb ruh�t, mert sz�ks�g lesz r�. �n tettem, ami a dolgom volt. �sszeszedtem p�r g�nc�t �s indultunk is. A harc alapjait m�r nagyj�b�l tudtam, m�r csak t�k�letes�teni kellet, de azt nagyon. Elment�nk egy lid�rcekkel teli helyre, fogalmam sem volt, hogy merre vagyunk.

- H�t akkor meg�rkezt�nk. - mondta nekem.

- Remek!

- Nem lesz k�l�n�sebb dolgod, csak annyi, hogy elk�ld ezeket a lid�rceket, a hely�kre.

- Rendben.. �s ez lenne a nagy gyakorl�s?- mondtam neki f�lv�llr�l.

- Ne b�zd el magad. Nehezebb lesz, mint gondolod.

,, H�t k�pzelem milyen lesz.. P�r nagyra n�tt rondas�g nem fog ki rajtam.” H�t akkor el�h�ztam a kardomat �s elindultam. A kapit�ny f�lre�llt �s n�zte, hogy hogyan mozgok, mit k�ne csiszolni. �n k�zben elkezdtem sz�molni.. „1 cs�f, 2 cs�f, 3 cs�f” �s eg�szen ez ment a harmincadikig. Ez a lid�rc nagyon kifogott rajtam. Iszony� gyors volt �s m�r n�h�ny helyen meg is v�gott. Nem kezdhettem el magamat gy�gy�tgatni, mert akkor biztos meg�lt volna, de valahogyan iszony�an f�jt. Pechemre nem volt n�lam semmi ken�cs. Egy pillanatig t�rdre borultam ekkor hallottam..

- Natsu! Jobban figyelj oda, mert ez �gy nem j�. Sokkal gyorsabban csapj le r�. - Mondta Byakuya.

- Ok�, de nagyon f�jnak a sebeim, �s ett�l lassulok le annyira. - �v�lt�ttem vissza, h�tha seg�t.. de nem �gy lett. � csak ott �llt egy fa t�v�ben. Gondoltam, hogy nem fog egyhamar k�zbesz�llni.. �gy h�t folytattam a k�zdelmet. M�r t�bb mint h�sz perce csak harcoltam, mikor v�gre siker�lt legy�zn�m ezt az �tkozottat. Ut�na m�g ment egy darabig ez az irt�s.. Mikor elfogytak, odamentem a kapit�nyhoz �s megk�rdeztem:

- Szerinted min k�ne m�g csiszolnom, hogy jobb legyek? - n�ztem r� t�tlen�l.

- M�r eg�sz j�l haladsz. De a gyorsas�god �s a hat�rozatlans�god g�tol. Azon m�g kell fejleszteni.

- Csak ezeken? �s a harctechnik�m?

- Az m�r megy. El�bb a rosszat ut�na a j�t fejlesztj�k.

- �rtettem^^ - mondtam neki b�szk�n.

Byakuya-sama elindult, hogy hozzon nekem valami harapnival�t, ugyanis nagyon kif�radtam �s j�l j�tt volna egy kis elem�zsia. Amikor el�g t�vol ker�lt t�lem, egy lid�rc megsebes�tett a h�tamon. Iszony�an f�jt de m�g reflexb�l el�kaptam a kardomat �s suhintottam fel� egy ir�nyba, �s ezzel a lend�lettel el is k�ldtem. A probl�ma ott kezd�d�tt, hogy a karmai m�rgezettek voltak. Mikor �gy �reztem, hogy a h�tamon elkezdett terjedni a m�reg, akkor majdnem �sszeestem, de ink�bb megfogtam a h�tamat. Byakuya ekkor m�r visszafel� tartott �s �rezte a l�lekenergi�mb�l, hogy valami nem stimmel velem. Ekkor vill�ml�p�sre v�ltott, �n pedig a f�ld fel� kezdtem zuhanni, amikor �szrevettem, hogy elkap. Pont a legrosszabb r�szemn�l kapott el.. Ahogyan meg�reztem, hogy a sebemhez ny�lt, csak annyit tudtam mondani, hogy – ne ott fogj meg. Ezut�n a szemeim lecsuk�dtak �s egy darabig nem eszm�ltem fel. L�ssuk be, l�ttam a tekintet�n, hogy egy kicsit f�ltett. Ennek �r�ltem is �s nem is. V�gre l�ttam rajta, hogy t�nyleg sz�m�tok valamit, de valahogyan rossz volt, hogy �rtem kell agg�dnia. Mik�zben �n ott voltam eszm�letlen�l � ell�tta a h�tamon l�v� sebet. Mikor feleszm�ltem �reztem egy kis f�jdalmat, m�g de m�r nem annyira volt rossz.

- Minden rendben? - k�rdezte t�lem.

- H�t.. mondhatni. De m�g nem vagyok a legjobb �llapotomba. - feleltem neki remeg� hangon, majd �vatosan fel�ltem, �s k�zelebb k�sztam a fa t�rzs�hez.

- Bocs�ss meg, hogy ennyi gondot okozok neked.

- Egyen tal�n nem sz�m�t. Most csak annyi, hogy te rendben vagy.

- K�sz�n�m.

- De most ne besz�lj. – mondta nekem, �s l�tszott, hogy komolyan besz�l.

Ekkor mondtam magamban a v�laszt, hogy rendben van, ha ezt akarod. Egy p�r k�nnycsepp leg�rd�lt az arcomon, mert b�ntott, hogy miattam kell agg�dnia. A fejemet a f�ld fel� ford�tottam, ekkor a kez�vel let�r�lte a k�nnyeimet. Ezt k�vet�en r�n�ztem, �s elmosolyodtam.

- Na l�tod. �gy m�r sokkal jobb! Nem kell szomorkodni.

Erre nem v�laszoltam semmit. M�r k�s�re j�rhatott, mert nagyon f�radt voltam. A f�ld�n �sszekuporodtam �s a fejemet, az �l�be raktam le. Azonnal elaludtam, ahogyan Byakuya is. Amikor reggel lett, l�gy mad�rcsicserg�sre kelt�nk mindketten. Reggel nagyon sz�p volt a t�j, �s m�g a Sakura vir�gok is akkor ny�ltak ki. Gy�ny�r� l�tv�ny volt. Egy j� darabig n�zt�k, de azt�n egy hatalmas „A��” felki�lt�ssal megt�rtem a csendet. Oly annyira belenyilallt a h�tamba a f�jdalom, hogy az, hihetetlen volt.
- Jobb lenne, ha elviszlek Unohana-taishohoz.  – mondta nekem Byakuya.

-    Lehet.

-    Induljunk.

-     Rendben. – sz�p lassan felkecmeregtem a f�ldr�l, majd vill�ml�p�ssel visszament�nk a v�rosba.   Hamar oda�rt�nk a negyedik osztaghoz �s meg is kerest�k a kapit�nyt. Mint mindig, most is gy�gy�tott p�r s�r�ltet. Byakuya elmondta neki mi t�rt�nt velem. Unohana egyb�l mondta is, hogy mutassam a h�tam ahol �rt a s�r�l�s. Megmutattam neki, �s a hangj�b�l �t�lve el�g sz�rnyen n�zhetett ki.

-     Natsumi.. Mi�rt nem j�tt�l el�bb? Nagyon cs�nya a sebed. R�ad�sul m�r a m�reg is sz�dterjedt. –felelte a kapit�ny.

Erre csak a szemem rebbent meg. Ink�bb nem is mondtam semmit r�.

-         Egy shinigaminak ezt ki kell b�rnia. –Mondta Byakuya-sama.

-         Na �lljunk csak meg! Lehet, hogy sz�rnyen f�j, de azt hozz�tenn�m, hogy csak most kezdtem el ezt az eg�sz hal�listenesdit.. Nem vagyok profi, hogy kib�rjam. �ppen ez�rt j�tt�nk ide nem? – v�gtam a szem�be undok m�don.

-         Natsuminak igaza van Kapit�ny. Meg esik az ilyen a kezd�kkel, de nem szabadna �gy sz�tterjednie a m�regnek. –Felelte Unohana-taisho.

-         Rendben.. igazatok van. –azzal kiment a szob�b�l, �s az ajt�t�l n�h�ny m�terre v�rt.

Mikor kiment, magamhoz h�vtam a kapit�nyt, hogy elmondjak neki p�r dolgot, amit szeretn�k, ha a k�zelj�v�ben elmondana Byakuy�nak.

-         K�rlek, ha majd besz�lsz vele, eml�tsd meg, hogy nem tartozom azok k�z�, akik a legjobb szinten vannak, de igyekszem. �s lehet, hogy ezt most nem �sztam meg, de legk�zelebb biztos nem kell agg�dnia. De a legfontosabb.. –nyeltem egy nagyot- k�rem kapit�ny, eml�tse meg, hogy �n nem szeretem azt, ha valaki goromba �s azt n�zi, hogy � mire k�pes, �n sem az�rt j�ttem ide.. �n az�rt, hogy megtudjak v�deni minden fontosabb szem�lyt, �s ezek k�z� tartozik Byakuya-sama.. �r�l�k, hogy agg�dik �rtem de annyira nem.

-         �rtem. Meg fogom eml�teni neki, ne agg�dj.

-         K�sz�n�m taisho!

-         De most foglalkozzunk a sebeddel. –csak b�lintottam..

Mikor elkezdett kezelni, sz�rnyen f�jt, cs�pett, mart, minden, ami lehetett, de nem sz�laltam meg, hogy Byakuya l�ssa (hallja), nem vagyok gyenge. Unohana k�s� d�lut�nig kezelt. Eg�sz sz�pen visszah�z�dott a m�reg �s a seb is. Meg�rte, hogy kib�rtam. De viszont m�r nagyon f�radt voltam, �s egyb�l el is aludtam.

A kapit�ny kiment Byakuya-samahoz, hogy elmondja, hogy minden rendben van.

-         Kapit�ny �r. Natsumi elmondott nekem egy s m�st, miel�tt elaludt volna. Hallgasson v�gig.

-         Rendben van.

-          Pontosan ezt monda: nem tartozik azok k�z�, akik a legjobb szinten vannak, de igyekszik. �s lehet, hogy ezt most nem �szta meg, de legk�zelebb biztos nem kell agg�dnia. De a legfontosabb, hogy nem szereti azt, ha valaki goromba �s azt n�zi, hogy az a valaki mire k�pes, �n sem az�rt j�tt ide.. hanem az�rt, hogy megtudjon v�deni minden fontosabb szem�lyt, �s ezek k�z� tartozik maga is.. �r�l�k, hogy agg�dik �rtem, de annyira nem..

A kapit�ny nem sz�lt semmit, sarkon fordult �s elindult. Unohana m�g ezt mondta ut�na.

- Rem�lem, meg�rtette mire c�lzott ezzel a l�ny.

Szok�s szerint semmi v�lasz nem j�tt. Visszament a 6. osztaghoz. Mikor be�rt a szob�ba le�lt, �s elgondolkozott. „Vajon most mire �rtette, hogy nem szereti azokat..” „Ezzel biztos r�m c�lzott” „Meg k�ne v�ltoznom, �s m�sokkal is t�r�dn�m” „Rem�lem j�l vagy, Natsumi” M�r be is esteledett. De Byakuya nem tudott aludni, mert a gondolatok csak �gy j�ttek a fej�ben. De azt�n sz�p lassan � is elaludt. Reggel, Yamamoto-taishot�l kapott egy megb�z�st amire d�lben t�voznia kell. El�tte bej�tt hozz�m, majd Unohana megengedte, hogy hazamenjek. Mikor vissza�rt�nk, Byakuya elmondta nekem, hogy ma egyed�l kell lennem, mert el kell mennie. �szint�n megmondom, hogy t�lzottan nem �r�ltem ennek, de ez a feladata.

-         Minden rendben lesz. – mondta nekem.

-         Rem�lem.. Hisz Unohana m�r meggy�gy�tott. – feleltem.

-         H�t akkor nekem mennem is kell. Megmondtam Renjinek, hogy n�ha n�zzen be.

-         Ok�s. K�rlek vigy�zz magadra!

Nem mondott semmit csak sarkon fordult. �n pedig lefoglaltam magamat. Eg�sz estig gyakoroltam a kardforgat�st �s a technik�kat. K�zben Renji is ben�zett. Eg�sz pontosan, ezekkel a szavakkal fogadott..

-         H�t te meg mi a francot csin�lsz?! A kapit�ny megmondta, hogy ne ugr�lj csak fek�dj! Ez ahhoz k�pest egy kicsit m�s, nem gondolod?!!

-         Na �s? Neked nem mindegy?!

-         De nekem rohadtul mindegy.

Megvonta a v�ll�t azzal el is szelelt. Annyira belemer�ltem a gyakorl�sba, hogy �szre sem vettem, hogy m�r 10 �ra van �s korom s�t�t. O_o  ,,V�rjunk csak! Byakuya azt mondta, hogy sietni fog.. ehhez k�pest m�r nagyon r�gen elment.” ,,Mindegy.. Biztos nincsen semmi baja” Addig csin�ltam magamnak finom te�t. De az�rt t�bbet k�sz�tettem, mert ha haza j�n Byakuya-sama akkor neki is jusson, mert tudom, hogy szereti. M�r �jf�l. De m�g sehol senki. Lassan kezdek agg�dni �rte. �ltal�ban mindig hamar itt van^^” Aggodalmamban m�g ittam p�r poh�r te�t, h�tha megnyugtat de semmi hat�sa. �s m�r hajnali 2 �ra van. Hallottam, hogy valaki benyitott.. De csak Renji az..

-         Te meg mit csin�lsz itt �jnek derek�n?!

-         J�ttem, hogy minden rendben van- e.

-         H�t nem igaz�n. –Feleltem neki k�nnyes szemekkel.

-         Ne agg�dj m�r!

Nem b�rtam tov�bb visszafogni magam, �gyhogy a k�nnyek csak hullottak.

-         Jajj Natsu! Ne zokogj m�r!! Minden rendben van..

-         Honnan tudod?!

-         Tudom.. Higgy�l nekem.

Azzal t�vozott is. �tk�zben �sszefutott Byakuy�val �s elmondta neki mi a helyzet.

-         Jobb, ha siet haza kapit�ny! Natsu m�r nagy odavan.

Csak b�lintott �s sietett haza. Mikor ide�rt hallotta, mennyire zokogok. �vatosan eltolta az ajt�t, majd oda j�tt a h�tam m�g�.

-         Mi�rt s�rsz? –k�rdezte.

-         *h�tran�ztem* V�gre itt vagy!! *�t�leltem*

-         J�l vagy? F�ltem van valami a h�taddal. *r�n�zett a h�tamra*

             Hiszen te v�rzel!!

-         Semmi bajom nincs!

-         Csend! Most ne ellenkezz. Bek�t�z�m.

-         J�. *s�hajtottam*